A távoli ág visszaállítása egy korábbi véglegesítésre, miközben a helyi ág változatlan marad, kulcsfontosságú a verziókezelésben. Ezt a folyamatot speciális Git-parancsokkal vagy a GitPythonon keresztüli Python-szkriptekkel való automatizálással lehet elérni. A kulcsparancsok közé tartozik a kívánt véglegesítés kényszerítése a távoli ágra, és a helyi ág alaphelyzetbe állítása, hogy megfeleljen a távoli ágnak. A helyi és távoli fiókok megfelelő kezelése tiszta munkafolyamatot biztosít és megakadályozza a konfliktusokat.

Ahhoz, hogy megkapja a megfelelő különbséget a Gittől származó lehívási kérelemhez, meg kell találnia a véglegesítési SHA-t, amelyből indult. Ezt különféle módszerekkel érheti el, beleértve a git parancsokat, például a git rev-list és a git log, vagy a GitHub API-t szkriptek segítségével.

Egy kicsomagolt mappa hozzáadása Git-almodulként kihívást jelenthet, ha a közvetlen klónozás nem lehetséges. Ez az útmutató olyan megoldásokat kínál, amelyek Bash és Python szkripteket is használnak a folyamat automatizálására. A Bash szkript olyan parancsokat használ, mint a git init és a git submodule add, míg a Python szkript a shutil.copytree és subprocess.run< parancsokat használja. /b>.

A „TF402462” hibával való találkozás a Git az Azure-ba való áttelepítés során kihívást jelenthet, különösen nagy adattárak esetén. A probléma megoldásának kulcsa a nagy fájlok hatékony kezelése a Git LFS használatával és a lerakatelőzmények megtisztításával. A nagy fájlok nyomon követésével és az olyan parancsok használatával, mint a git lfs migrate és a git filter-repo, jelentősen csökkentheti a lerakat méretét.